Az alapvető tápanyagok és ezek elérhetősége létfontosságú tényezők az állandó fűnyíráskor, mindennapos megterheléskor és a gyep kívánt színének elérésekor. A gyep karbantartásánál fontos eszközök a trágyák és fontos azok használatának módja is. A bennük lévő tápanyagok jó hatással vannak a gyep növekedésére, színére, regenerációjára, sűrűségére, egységességére, gyökérzetének fejlődésére és betegségekkel szembeni ellenállóképességére. A trágyák biztosítják a növényeknek az alapvető elemeket, melyek növekedésükhöz szükségesek. Emelett az elemek, melyeket a trágyáknak köszönhetően egész évben a növényekbe juttatunk, hatással vannak a tápanyagok további elérhetőségére a talajban is.
Ezen cikk célja, hogy segítsen Önöknek szabad szemmel felismerni az elemek hiányát, azonosítani a tüneteket, megfelelő megoldásokat találni és egészséges növényeket termeszteni.
Hogyan lehet szabad szemmel azonosítani a tápanyagok hiányát?
A növények a tápanyagok bárminemű hiányát a leveleiken vagy egyéb részeiken keresztül jelzik. Pontosan úgy, mint a betegségek esetében. Ha be tudjuk azonosítani a tápanyaghiányt, akkor nagyon gyorsan tudjuk azt orvosolni. Persze csak akkor, ha mindezt időben tesszük.
A szabad szemmel megfigyelhető jelek közé tartoznak: a gyökérrendszer, a szár és levelek lassú fejlődése, a növények sárgulása vagy elhalása. Szerencsére a legtöbb jel a leveleken mutatkozik.
Az egyes elemek hiányának jelei:
- Nitrogén (N) – a nitrogén az az elem, amelynek hiányától a leginkább szenved a talaj (főleg ha az altalaj homokos). A növényt világoszöld szín jellemzi, az alsó levelek sárgulnak és száradnak. A nitrogén hiánya negatív hatással van a növény növekedésére is, mivel ez része a metabolikus folyamatoknak.
- Foszfor (P) – a nitrogén után ez a második leggyakrabban hiányzó elem. Gyakran szilárdan a talajhoz kötött és így nem érhető el a növények számára. Hiánya esetében a növények gyakran sötétzöldek, leveleiken piros és lila színezés figyelhető meg. A fiatal növényeket lassú növkedés jellemzi.
- Kálium (K) – a nitrogént és foszfort követően ez a harmadik legfontosabb és leggyakrabban hiányzó elem. Éppen ezért minden műtrágya az imént említett három elem (NPK) tartalmával van jellemezve. A káliumhiány esetében a növények érzékenyebbek a vízhiányra és a magas hőmérsékletre. A növény öregebb levelei elhalhatnak.
- Kén (S) – a kén többnyire elegendő mennyiségben található meg a talajban, hiánya ritkán fordul elő. Ha ez mégis előfordul, ez esetben az öregebb levelek elhalnak a fiatalabb részek pedig megsárgulhatnak.
- Magnézium (Mg) – a magnéziumhiány első jele az öregebb levelek sárgulása, de ez esetben a növények erezete sárgul. A magnézium hiánya azonban nincs hatással a növény fejlődésére.
- Vas (Fe) – hiánya hasonlóképpen az erezet sárgulásával jelentkezik mint a magnézium hiányánál, de ebben az esetben először a fiatal növények sárgulnak.
- Mangán (Mn) – a mangán hiánya hasonlóképpen jelentkezik mint a vas és magnézium hiánya, ezért ha ezek a tünetek jelentkeznek a legjobb elvégezni a talaj elemzését.
- Cink (Zn) – a cink hiánya a növény fejlődését gátolja, a növények kis leveleket hajtanak és szélei deformáltak lehetnek.
- Réz (Cu) – ezen elem hiánya ritkán fordul elő, mivel a növényeknek kevés mennyiségben van rá szüksége. Ha hiánya mégis előfordul, a tünetek az új hajtásokon jelentkeznek, melyek sötétzöld színűek és deformálódnak.
- Molibdén (Mo) – hiánya szintén ritkán fordul elő. Az öregebb majd fiatalabb levelek sárgulásával jelentekzik, míg az új hajtások elhalnak.
- Bór (B) – a bór hiányának tünetei nehez figyelhetőek meg, mivel a bór a növényben lassan mozog. Hiánya a belső szövetek elbomlásával, az új hajtások és gyökerek elhalásával jelentkezik.
Add comment